HODEF 2008: jelentés Hódmezővásárhely egészségi állapotáról
Elkészült a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés (HODEF 2008) jelentése. A HODEF 2008 tanulsága szerint a vásárhelyiek lényegesen kisebb arányban vélték egészségi állapotukat rossznak, mint az országos átlag. A lakosság 90 százaléka az elmúlt egy évben igénybe vette az egészségügyi alapellátást, ami az országos átlagnál lényegesen magasabb.
2008 nyarán az Egészséges Vásárhely Program (EVP) keretében kérdőíves adatfelvételt végeztek Hódmezővásárhelyen azzal a céllal, hogy a város egészségügyi ellátását a vásárhelyiek igényeinek és szükségleteinek megfelelően fejleszthessék, valamint a lakosság egészségi állapotának általános megismerésével meg lehessen határozni az EVP kiinduló állapotát és hosszú távú céljait. A Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérést a vásárhelyi Erzsébet kórház az EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft.-vel és a Nézőpont Intézettel együttműködve valósította meg.
A felmérés keretében a kérdezőbiztosok több mint 1000 véletlenszerűen kiválasztott vásárhelyi lakost kerestek fel, ami jól reprezentálja Hódmezővásárhely teljes lakosságát. A kutatás a 2003-as Országos Lakossági Egészségfelméréssel azonos módszertannal készült, így a kérdések, amelyek az általános közérzettől a mentális állapoton át, egészen a diagnosztizált betegségekig terjedtek, megegyeztek az országos felméréssel biztosítván a válaszok összehasonlíthatóságát.
Az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele
A HODEF 2008 egyik legfontosabb tanulsága, hogy a vásárhelyi nők lényegesen jobbnak ítélik meg saját egészségi állapotukat, mint az országos átlag, és az idős hódmezővásárhelyiek fele is kielégítőnek tartja egészségi állapotát. Összességében egy vásárhelyi lakos átlagosan 20 százalékkal kisebb eséllyel véli saját egészségi állapotát rossznak, mint az ország lakosai általában.
Hódmezővásárhely felnőtt lakosságának 90 százaléka az elmúlt egy évben igénybe vette az egészségügyi alapellátást, ami lényegesen magasabb, mint az országos vagy a dél-alföldi átlag. A járóbeteg szakrendelést a fiatal és középkorú hódmezővásárhelyi nők háromnegyede vette igénybe az elmúlt egy évben, a férfiak aránya ezekben a korcsoportokban csupán 40-45 százalék volt. A vásárhelyiek a háziorvosukat is 10 százalékkal gyakrabban keresik fel, mint az országos átlag, ám az ellátások magasabb arányú igénybevételét nem Hódmezővásárhely lakosságának országostól eltérő demográfiai és szociológiai összetétele vagy egészségi állapota okozza.
A két eredményből, miszerint a hódmezővásárhelyi lakosok elégedettebbek az egészségi állapotukkal és Hódmezővásárhelyen az országosnál magasabb az alap- és járóbeteg-szakellátást igénybevevők aránya feltételezhető, hogy az egészségügyi szolgáltatás jobban kielégíti a szükségleteket, mint máshol az országban, és a helyiek lényegesen elégetettebbek az egészségügyi ellátórendszer működésével, mint az országos átlag.
A fiatal és középkorú nők 10 százaléka nem járt az elmúlt 5 évben nőgyógyásznál. A méhnyakrák-szűrések 64 év alatti célcsoportjának egyharmadánál nem végeztek citológiai vizsgálatot, és az elmúlt két évben az emlőrák-szűrés 50 év feletti célcsoportjában a nők felénél történt mammográfiás szűrés. A hódmezővásárhelyiek mindössze 9 százalékánál végeztek székletvizsgálatot, és 3 százalékuknál vastag illetve végbéltükrözést az elmúlt egy évben.
Krónikus betegségek
A legtöbb vizsgált krónikus betegség előfordulási gyakorisága Hódmezővásárhelyen megfelel az országos átlagnak. Kivétel ez alól a magas vérnyomás, amely Hódmezővásárhelyen az idős nők 70 százalékát, a 65 év feletti férfiaknak pedig valamivel több, mint a felét érinti. Mind az országos, mind pedig a dél-alföldi átlagot felülmúlja a 18-34 év közötti férfiak körében előforduló magas vérnyomás gyakorisága: míg országos szinten a fiatal férfiak körében a magasvérnyomás betegség gyakorisága nem éri el a 10 százalékot, addig Hódmezővásárhelyen a korcsoportba tartozó férfiak 17 százaléka küzd ezzel a betegséggel. Összességében megállapítható, hogy a vásárhelyiek kockázata a magas vérnyomás tekintetében látszólag 50%-kal magasabb, mint a magyar lakosságé. Valójában a magas vérnyomásban szenvedő betegek magas aránya hátterében nem a vásárhelyi lakosság országosnál rosszabb egészségi állapota, hanem az alapellátás nagyobb arányú igénybevétele áll, melynek köszönhetően kevesebb a rejtve maradó betegség.
A keringési rendszer betegségei a középkorúak felét, az idősek háromnegyedét érintik.
A szívinfarktus és a stroke az idősek körében mindkét nemben magasabb arányban fordul elő Vásárhelyen, mint a régióban és országosan Ez azonban nem feltétlenül magasabb megbetegedési arányt, hanem éppen ellenkezőleg jobb túlélési arányt jelezhet.
Egészségtudatosság, egészséges életmód
Az egészségmagatartással illetve egészségtudatossággal kapcsolatos kérdések alapján megállapítható, hogy a felnőtt férfiak és nők közel háromnegyede véli azt, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért.
Az egészségtudatosság tekintetében rendkívül fontos a dohányzás helyi előfordulásai gyakorisága. Minden ötödik hódmezővásárhelyi felnőtt nő és a férfiak 38 százaléka dohányzik. A dohányzók közül a nők 5, míg a férfiak 20 százaléka erős dohányosnak számít, azaz napi 20 szál cigarettánál többet szív. Ezzel együtt azonban megállapítható, hogy egy hódmezővásárhelyi lakos esetében 23 százalékkal kisebb a dohányzás esélye, mint az országos átlag. Mindezek mellett a felmérést megelőző egy évben a hódmezővásárhelyi dohányzó felnőtt férfiak fele, míg a nők 44 százaléka próbálkozott leszokással. Az aktív korú lakosok közül minden tizedik szenved munkahelyi passzív dohányzástól, ami kedvezőbb, mint a régiós illetve az országos helyzet. Míg az életkor, iskolázottság, jobb anyagi helyzet és társas támogatás csökkentik, addig a túlzott alkoholfogyasztás növeli a dohányzás esélyét.
Minden hetedik vásárhelyi nagyivónak vallotta magát: a férfiak 26, a nők 5 százaléka saját bevallása alapján egészségre ártalmas mennyiségben fogyaszt alkoholt. Mindeközben a hódmezővásárhelyiek fele naponta, és csak 15 százalékuk eszik az ajánlásoknak megfelelően naponta többször is friss zöldséget vagy gyümölcsöt. Minden negyedik vásárhelyi felnőtt elhízott, a felnőtt nők fele, a férfiak 65 százaléka túlsúlyos. A felnőtt lakosság 5 százaléka egyáltalán nem, 10 százalékuk pedig nem megfelelő mértékben végez testmozgást, ám egy hódmezővásárhelyi felnőttnek még így is 30 százalékkal kisebb az esélye az elégtelen mértékű testmozgásra, mint az országos átlag. A valaha dohányzó fiatal felnőttek nagy többsége 19 éves koráig szokott rá a dohányzásra, ami az iskolai dohányzás prevenció jelentőségét húzza alá.
