A kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségek elleni védekezésre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idei Egészség Világnapon, melyet mint minden évben, idén is április 7-én ünnepelnek világszerte. A világon évente 1 milliárd ember fertőződik meg a vérszívó ízeltlábúak által terjesztett betegségekben, akik közül 1 millió ember meg is hal a betegségekben. A leghatékonyabb védekezés az irtás és a megelőzés.

A világon évente 1 milliárd ember fertőződik meg a kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségekben, akik közül 1 millió ember meg is hal a betegségekben. Európában évente átlagosan 77 ezer ember betegszik meg a szúnyogok, illetve kullancsok csípése miatt; 1990 és 2010 között több mint 1,5 millió ember. A megbetegedések azonban a következő években tovább terjedhetnek és intenzívebbé válhatnak – mondta Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója.

A leggyakoribb, szúnyogok és kullancsok által terjesztett betegség a malária, a dengue-láz és chikungunya-láz, a nyugat-nílusi láz, valamint a Lyme-kór. E legutóbbi a leggyakoribb vektorok útján terjedő betegség Európában: az elmúlt két évtizedben 360 000 esetet jelentettek, míg évente 5000-12000 kullancsencephalitis esetről számolnak be.

A vektorok és betegségek elleni védekezés három szakasza

A vektorok felügyelete és az ellenük való védekezés, valamint az embereknél jelentkező esetek korai észlelése nélkülözhetetlen a szúnyogok ismételt behurcolásának és megtelepedésének, valamint az általuk hordozott betegségek terjedésének megelőzéséhez. Ez három fő szakaszból áll:

1. A vektor elleni védekezés. Ez a vektor behurcolásának, megtelepedésének és terjedésének megelőzését, valamint annak korai észlelését és féken tartását jelenti. Kulcsfontosságú a kockázatokról szóló kommunikáció és a közösség mobilizálása.

2. A betegség megelőzése. Amennyiben a kórokozókat hordozó rovarokat behurcolták és azok megtelepedtek, a járványkitörések megelőzése érdekében az invazív szúnyogok, kullancsok vagy törpeszúnyogok ellen felügyeleti és védekező intézkedéseket kell tenni, a kockázatnak kitett populációban végzett betegségfelügyelettel összehangolva.

3. A terjedés korlátozása. A nagyobb járványok kitörésének elkerülése érdekében, különösen az újonnan érintett területeken, a lakosság tájékoztatása, az egészségügyi szakemberek tudatosságának növelése és a megfelelő laboratóriumi háttér kulcsfontosságú a vektorok útján terjedő betegségek korai diagnosztizálásához és eredményes kezeléséhez.

A kullancsok elleni védekezésnek két formája van: egyrészről a riasztás, illetve megelőzés rovarriasztó szerekkel; másrészről irtás, permetezéssel.

Előzzük meg a kullancscsípést!

Használjunk rovarriasztó szereket, szabadban viseljünk zárt ruházatot, helyezzünk ki kullancsveszélyre figyelmeztető feliratot! Emellett kullancsencephalitis ellen védőoltás is rendelkezésre áll.

Mit tegyünk a kullancscsípéssel?

Fontos, hogy a bőrbe fúródott kullancsot minél korábban felfedezzük. Ezért tartsunk kullancsvizitet!

A kullancs a csípést, illetve megkapaszkodást követően kb. 4-6 óra múlva juttathatja a kórokozóval fertőzött nyálát az emberbe, ezért mielőbbi felfedezése, a kullancsvizit elvégzése és a bőrbe fúródott kullancs azonnali eltávolítása igen lényeges. Elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot vizsgáljuk át, mert a kullancsok ezekre a helyekre fúrják be magukat a leggyakrabban! Figyeljünk oda, hogy a kullancscsípést te tévesszük össze az anyajegyekkel!

Hogyan távolítsuk el a kullancsot?

A kullancsot csipesszel vagy a Kapiller-féle kullancs kanállal lehet a legkönnyebben eltávolítani. Ha ilyenek nincsenek kéznél, akkor a bőrből két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulatokkal húzható ki. A kullancs feje leszakadhat, amely a bőrben maradva idegentestként (pl. szálka) viselkedik.

Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges tünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk.

Források:

Egészségügyi Világszervezet

Országos Epidemiológiai Központ